7.fejezet

Annyira elmerültem a gondolataimba hogy már csak azt vettem észre hogy valaki legugol mellém.
-Minden rendben,kicsim??-kérdezte anyu.
- Persze minden a legnagyobb rendben csak azon gonolkoztam h csak 1 bőröndöt hoztam - füllentettem anyunak.
-Értem.-válaszolta anyu de szerintem látta rajtam a bizonytalanságot.-akkor mielőtt elindulnánk a turnéra még hazamegyünk.
-Az tökéletes lesz - mosolyogtam rá és a fejemet a térdemre hajtottam.
- Valami  baj van kincsem Összevesztél Justinnal?.-kérdezte aggódóan és átkarolta a vállam.
-Nem kibékültünk.-válaszoltam.-csak ezek után nehéz benne megbíznom.
Csak egy hallk hümmügés volt a válasza anyának.
- Mit szólnál ha most elindulnánk haza bemennénk a mekibe útközbe , vennénk egy jó nagy fagyit és összepakolnánk a cuccaidat otthon?
Csillogó szemekkel néztem rá.
-De  mikor indulunk a turnéra ?
- Majd csak holnap reggel.
-De most 11 óra elindulunk kocsival 7-8 óra alatt megjárjuk.-megbeszélem pattieval .
-Okés -pattantam fel és rohantam vissza a szobába
De ahogy beléptem Justin egy szál törölközőbe állt a szekrénye előtt.
-Justin .- sikítottam fel kicsit de azzal a lendülettel ki is léptem az ajtón és becsuktam magam mögött.
Kopogtattam az ajtón és vártam a választ.. kis idő után meg is kaptam.
-Tessék most már jöhetsz.
Lassan kinyitottam az ajtót mielőtt beléptem volna gyorsan benéztem .Mikor megbizonyosodtam róla hogy már felöltözött lassan beléptem és  bőröndöm felé vettem az irányt.
 Elkezdtem bele visszapakolni azokat a dolgokat amiket tegnap este használtam.
 -Lexy mit csinálsz?.-kérdezte rémült arccal.
- Pakolok nem   látszik? - kérdeztem még mindig a táskám felé fordulva
 -De Lexy azért mert az előbb benyitottál ... - Kezdte volna el mire észbe kaptam és felnevetem.
Hirtelen elgondolkodott...
 -Jahh ... -nevetett . -akkor nem  de ha hazaértettek csinálhatnánk valami jót.-mondta lelkesen
-Meglátjuk Justin mert aludni is kéne a repülőút előtt - mondtam.
Szélesen vigyorgott... én pedig elindultam a bőröndömmel a szobaajtó felé mikor megszólalt.
-Lexy? Legalább jó a testem? - kérdezte kuncogva...
 -Gyúrjál még kicsit .- mondtam kuncogva majd becsuktam az ajtót és lementem a lépcsőn.
- Mi ilyen vicces  -kérdezte felvont szemöldökkel mikor megfordultam felé.
- Jus én  nem azért...-nem  folytattam tuti h elvörösödtem a gondolatban. nagy nehezem folytattam -pakolok mert az előbb ...-inkább nem  folytattam .- visszafordultam a táskához aztán spontán a közepébe vágóan közöltem .
 -Anyuval hazamegyünk pakolni.
- Inkább fejezzük úgy ki h képes vagyok alkalmazkodni - mosolyogtam rá a hátam mögött...
-Szóval nem érzed jól magad?.-kérdezte és egyre közelebb jött arcán a kedven mosolyommal.
-Én azt nem mondtam.-válaszoltam vigyorogva és egyre csak hátráltam.-nehéz megbiznom benned újra.
 Ahogy a végét kimondtam hirtelen eltünt a mosoly az arcáról.
- Cataline nagy hiba volt, belátom - kezdte el szomorú arcal - de előtte úgy gondolom elég jó barátvoltam.
-Én megmondtam neked akkor hogy nem fogsz sokáig megmaradni neki csak azért kelletél mert te voltál a suli egyik "leghíresebb  fiúja".
Tudom .-hajtotta le a fejét.-meg tudsz még nekem bocsájtani?Mond hogy nem rontottam el mindent.
 -Justin én nem haragszom rád.-válaszoltam és felemeltem a fejét.-Attól hogy nehéz megbízni benned az nem az jelenti hogy nem bocsájtottam meg.Mindenki hibázhat.
- Lexy benned megbízom teljes mértékben ...- aztán mintha villámcsapásként ütött volna be neki - Én voltam a leghíresebb fiú ?
Kikerekedtek a szemeim . Kaján vigyor terült el arcán , mutató ujja és hüvelyk ujja közé helyezte a kezét és dörzsölgetni kezdte az állát.
-Persze hogy elviccelte... Ez Justin
-Ez igaz.-vigyorogta.
 -Azért el ne szállj magadtól.-röhögésbe törtünk ki mind ketten .
 - Nincs kedved velünk jönni  -jött a hirtelen ötlet
 -Áhh... nem  lehet - mondta szomorkásan.
-Interjúra kell mennem.-válaszolta szomorkodva
-Justin emlékszel te még hogy hol lakom ?.-nevettem el magam ..
- Innen Kb 3 óra- mondtam.
Hirtelen elgondolkodott.
-Jahh.-nevetett.-akkor nem de ha hazaértetek csinálhatnánk valami jót.-mondta lelkesen.
-Meglátjuk Justin mert aludni is kéne a repülő út előtt.-mondtam.
Szélesen vigyorgott én pedig elindultam a bőröndömmel a szobaajtó felé,mikor megszólalt.
-Lexy?Legalább jó a testem?.-kérdezte kuncogva.
-Gyúrjál még kicsit.-mondtam kuncogva becsuktam az ajtót és lementem a lépcsőn.