Komik:(

Őszinte leszek lányok ...nem   vagyok elégedetlen .. de nagyon szomorú vagyok ...de az is meglehet h én várok túl sokat...Sok blogon találkozom ezzel és nem én vagyok az egyetlen akinek ekkora fájdalmat okoz ilyen kevés komi
Nagy nehezen találunk Nikivel olyan időpontot mikor mind kettőnk gép előtt van és Olyan a lelki állapota hogy írjunk és tűrhető legyen ... mellesleg Nikinek sajnos nincs   mikrofonja és így táv kapcsba csak msn en tudunk írni ...
Szeretlek titeket de kérhetnék több komit? Lécci ...
Vagy legalább írjátok meg hogy mi hiányzik egy olyan :
23.xy iírta: Hű váó .. az amikor ...(3 sor )
És amikor meg azt mondja ... (6 sor)
De jó lenne ha ( 45 sor )
És aztán meg h
24.hgplírta :
25.
26.
27.
.
.
.
.
Ezt olyan jó lenne látni .. segítsetek ...mit csinálunk rosszul
Az elkeseredett http://cautionwhenitcomestolove.blogspot.com/
írója ...
Alyshon  :(

9.fejezet

" Szívem szerelmi háborújában megsérült az ujjam . így ezt a fejezetet Alyshon hozta össze kín keservesen nektek.
... Ne aggódjatok   üzeni gyorsan összekapar a harctérről és még büntetést is kapok mert a következő fejezetet én hozom nektek "

Justin egy macival a kezében aludt.
Majdnem  elröhögtem magamat.
Inkább kimentem az ajtón becsuktam magam mögött és vettem egy mély lélegzetet.
Visszanyitottam a szobába és .. odasétáltam az ágyához .
Kivettem a kezéből a macit és nagy nehezen kirángattam alóla a takarót.
és akkor valamit motyogott....
-Add vissza a plüsst.. lécci ...
-De hiszen ez csak egy plüss maci.
Alig bírtam visszatartani a nevetést.
- Csak kérem vissza.- nyújtotta ki a kezét Justin miközben a párnát a feje alá gyűrte.
Kérésére visszaadtam neki a macit. Betakartam a válláig de kinyúlt a takaró alól és leültettet az ágy szélére...
Fekve átkarolt a  derekamat és nagy nehezen kinyitotta a szemét.
- Sajnálom hogy   tudunk kicsit beszélgetni - ásította...
- Justin  itt  a medvéd és aludj - kuncogtam.
-  Nem de komolyan  nem így terveztem ...- mondta és szorított egy gyengédet csípőmön....
Engem perpillanat egyáltalán nem   zavart hogy nem   tudunk beszélgetni -..de a keze a csípőmön annál inkább valami furcsa érzést váltott ki belőlem...
talán elszoktam tőle.
- Arra gondoltam hogy majd beszélgetünk meg  DVD-zünk és a filmet is végig beszéljük...- mondta egyre halkabban.
Olyan volt mint egy kisgyerek . Nagyon édes
- Justin én nem  haragszom de most aludj . - a kezemet homlokától végig simítottam az álláig ezzel lecsukva szemeit.
- Köszönöm hogy megint vigyázol rám . - suttogta majd megint megdörzsölte a szemét és elengedte e csípőmet .
Fel álltam mellőle és át csoszogtam az én ágyamhoz.

Justin szemszöge:
Annyira hiányzott.Gondolkodtam magamba miközben Lexy elment az ágyához.
A fáradtság nyomott az álmok felé de a kíváncsiságom erősebben húzott a valóság felé.
Hunyorítottam kicsit és láttam hogy Lex a szekrényében turkál . Gondolom törülközőt keres.
Én hülye illedelmetlen  nem mutattam meg neki hogy hol van .
A számat ki is nyitottam de nem   jött ki belőle hang.
Szerencsére megtalálta a felső polcomon a törölközőket.
Visszasétált az ágyához és letette a törölközőt az ágyra.
Hátra pillantott .
Ha most arra figyel amire gondolok ...
Szemem gyorsan erősen behunytam ... de az a fránya kíváncsiság..
Fél szememet kinyitottam és pontosan az történt amire gondoltam.
Nekem  háttal állt .
Kezét keresztbe pólója aljára csúsztatta , megragadta a szélét és elkezdte levenni magáról .
A szívem egyre hevesebben vert, ezzel szemben pedig a  pillanat egyre hosszabbra nyúlt..
Az ablakomon besütő hold fénye tökéletesen árnyékolta gerince vonalát .
Bőre tökéletes volt .
Mintha a ma éjjszaka a gondolataimba olvasva csak nekem küldött volna be az ablakomon egy hideg szellőt.
Hátán libabőr futott végig.. és egyszerű nőies mozdulattal levetette magától a pólót.
Talán most már be kéne csuknom a szememet.
De valamiért szívem egyre élénkebben vert.
Megdörzsölte libabőrök karját majd kínzó lassúsággal nyúlt  hátra a melltartó pántjához.
És még szerencsétlenségemre szerencsétlenkedett is vele.
Lex célba talált. Istenem  hogy ilyenkor bújna el a fiú ben  nem....
Az eddigi bénázással ellentétben egy mozdulattal kikapcsolta a melltartóját
Behunytam a szemem.
Justin nem nézhetsz oda... a barátod.
A gondolataim elég furcsak kalandokra indultak. Járkálásra lettem figyelmes.
Kinyitottam a szemem.
Egy szál törölközőben volt felül és hajolt át az éjjeli szekrényemen közvetlen mellettem  és zárta be az ablakomat.
El is felejtettem hogy nyitva hagytam.
Így most már olyan volt minta egy póló lenne rajta.
Megint visszacsuktam a szememet és koncentráltam hogy ne nyissam ki ismét.. nehogy többet lássak annál amit szabad.
Bár így is sokkal többet láttam.
Egy gyönyörű alakot ... Kecses és csábos csípőt amiből a csípőnadrág tökéletesen eleget mutatott.
Hallottam ahogy a fürdőszoba ajtóm becsukódik .
Egy óriási lélegzetvétellel próbáltam lenyugtatni szívem ütemének hevességét amit egy profi dobos megirigyelne .

8.fejezet

                                              
Fáradt voltam és a csomagtartó meg volt tömve a bőröndjeinkkel.A hátsó ülésről nem is beszélve.
Már besötétedett.
Tudom anya is nagyon fáradt volt mert nagyon koncentrált a vezetésre.
Egy ideje csendben ültünk egymás mellett.
Az esti lámpák ijesztően mégis nyugtatóan hatottak rám.
Anyu időnként hátranézett láttam hogy valamit nagyon  szeretne kérdezni.
Így inkább beszélgetést kezdeményeztem ..
 - Jobb is ez így kicsit . Talán többet tudunk majd beszélgetni.
Magam is megtaláltam a hangomban azt a kis bizonytalanságot.
 - Köszönöm hogy belementél . - mondta és láttam hogy a vissza pillantó tükörből rám mosolyog.
-Nem szívesen de muszáj volt,nem akartam megbántani Pattie-t.
-Ez nem csak arról szeretném ha megbeszélnétek a dolgot és kibékülnétek.-mosolyogva nézett rám.
Erre a témára egyáltalán nem  vágytam . Örömömre pont leparkolt Justinák háza előtt.
 - Persze persze anya- szálltam ki a kocsiból - Rajta leszek
 - Ennek örülök- mondta és ő is kiszállta kocsiból.
 Mire sikerült minden bőröndöt bevinni a házba,közbe Justinék is hazaértek.
 Szegényről szinte áradt a fáradtság.
Szó nélkül bement a házba . Mikor meglátott a bejáratnál küldött felé megy mosolyt de  nem szólalt meg. Elment mellettem .
 Olyan volt mint egy élő halott..
Nem figyeltem hová ment csak figyeltem ahogy anya megöleli Pattiet és elindulnak felém vagyis a bejárat felé.
 - Nem vagy fáradt csajszi? - kérdezte mosolyogva Pattie.
 - De kicsit mosolyogtam rá majd rámutattam a  hátam mögött  lévő bőröndökre.
- 3 hónap az 3 hónap - mosolygott anya mögötte.
 Ezen jót nevettünk.
-Én szerintem fel megyek lepihenek egy kicsit.-szólaltam meg.
- Nem  vagy éhes? -kérdezte Pattie
 Anya nem  is hagyta hogy válaszoljak.
- Ma még nem  is ettél kisasszony te nem adok helyette én választ. De igen éhes- jelentőségteljes  pillantást vetett rám.
-Gyere nézünk neked valami ehetőt.-mondta Pattie és közben elindult a konyha felé.
 - Amúgy is akartam Justinnak egy Lekváros szendvicset csinálni mert a kifulladt lelkecském egész kocsiúton azt ette volna meg.
 - Azt én is szeretem.- mondtam mosolyogva és belekaroltam az oldalába.
 Ő átkarolta a vállamat Anya pedig a másik oldalon fogott ugyan így rám.. Így sétáltunk a konyhába .
Ahol Justin a pulton kidőlve aludt.Szegénykém tényleg fáradt volt.
Nagyon csendben maradtunk.
 Pattie elengedett és odalépett fiához.
Megsimogatta fia haját és vállát átölelte...
 Justin kicsit felmordult és felkapta a fejét.
- Kicsim menj és feküdj le . Holnap korán kelünk és  nem lenne éppen jó ha lefejelnéd a lekváros kenyeret.
 - Már nem  is vagyok éhes - mormolta és megdörzsölte homlokát és szemét.
 Pattie anyai puszit lehelt a homlokára,és a hóna alatt kicsit felsegítette.
Justin megindult a lépcső felé és jóformán felvonszolta magát a korlát mentén.
 Miután Justin felment Pattie megcsinálta nekem a szendvicset.
Kicsit letört a kedve.
-Mi a baj Pattie?.-kérdezte anya.
 - Tudod .Eleinte jól bírta- mondta és elém tette a szendvicset.
- Erős fiú az biztos - mondta anya én pedig csak bólogattam.
-Miután összevesztetek elég sokáig magába volt roskadva,Ryan-ék segítettek neki hogy újra talpra álljon miután elköltöztetek Justin rájött hogy Catlin tényleg csak kihasználta
 és nem bírt szembenézni a bűntudattal amit érzett.-szomorodott el Pattie.
-Most hogy jöttél ... - kezdte el és rám mosolygott.
 - Látnotok kellet volna milyen erőbedobással adta le az interjút.
- De egyre többet van ez . - mutatott az asztalra.
- Fáradt . Hajszolja magát .Aggódom - mondta és arcáról lefagyott a mosoly.
 - Itt vagyunk Pattie - mondtam neki és a szendvicsemet ott hagyva megkerültem az asztalt és megöleltem.          
-Köszönöm.Remélem együtt rá tudnánk beszélni egy kis pihenésre főleg te Lexy rád hallgat a legjobban.-eresztett meg egy halvány mosolyt.
 -Hallgatott.-javítottam ki.
 Kicsit rosszul éreztem magam ... és persze hibásnak hogy ilyen állapotba került Justin is és Pattie is .
Valami olyasmi segítenem  kell érzés kapott el .
 - Most felmegyek és megnézem szuszókánkat. - vigyorogtam rá.
Lassan elindultam felfelé. Lassan elindultam felfelé a lépcsőn.
 Sajnáltam ezeket az éveket amikor nem voltam mellette.
 Benyitottam a "szobánkba " és  nem hitem el amit látok ...