2.fejezet

5 évvel később.
Lexy szemszög:
Öt éve hogy nem beszéltem a volt legjobb barátommal.Most pedig itt állok és őt hallgatom .Ezernyi és ezernyi sikítozó lány áll mellettem és
nem értem őket.Miért kell sikítani??
Amúgy sem volt semmi kedvem jönni.
De anyu elrángatott mert nagyon régen látta volt barátnőjét.
 Szinte minden héten beszélgettek telefonon ők nagyon jóba maradtak.Justinék azóta elköltöztek Los Angelesbe úgy  tudom.
Hivatalosan soha nem   mondtuk ki hogy mi most már nem  vagyunk barátok .
 Elmentünk egymás mellett akárhányszor láttam aztán egy időre eltűnt és aztán már a tévében láttam.Meg is lepődtem.De mint legjobb barát
tudtam hogy imád énekelni.Lassan vége a koncertnek.Már két órája állunk itt a színfalaktól nem messze. Ahogy közeledett a koncert vége egyre jobban menekülni
akartam. Fogalmam sincs mit kell tenni egy ilyen túlélési helyzetben . A menekülés sikerének esélye 1:100 000 -hez ugyanis kb ennyi lányon kellett volna átverekedni
 magam..mindeközben anyu mellettem egyre nagyobb izgulással  várta hogy újra láthassa rég nem  látott barátnőjét.Mikor vége lett a koncertnek Justin lejött a színpadról és Pattieval
együtt elindultak felénk.Mosolyogva indultak felénk de a mosolya hirtelen eltűnt az arcáról.Mikor elénk értek Pattie ujjongva ugrott édesanyám
 nyakába.Tehetetlenül álltunk egymással szemben és egyikünk sem tudott szerintem mit szólni ehhez a szituációhoz.
-Még el kell köszönnöm a lányoktól .- Mondta és kicsit megszeppenve nézett a közönség felé.
 Akaratlanul is elmosolyodtam rajta.
Még mindig meg van az a kis bohókás természete.Pattie  csillogó szemekkel fordult felém mire Justin eltűnt a szemem elől.Rövid haja kuszán állt össze vissza. Egy egy verejték csepp még gyöngyödzött a homlokán így haja egy része rátapadt a homlokára.


-Kicsikém úgy örülök hogy újra látlak.De megnőttél.Kész nő lett belőled.-mosolya letörölhetetlen volt.
- Köszie Pattie- mosolyogtam vissza - Te viszont nem  változtál. Ugyan olyan szép és fiatal vagy mint régen .
Őszintén örültem hogy újra láthatom Pattiet de attól még nagyon haza szerettem volna menni.Nem hiszem hogy Justin pont velem szeretné
tölteni az idejét.


Justin hangja villám csapásként jutott el a tudatomig.A hangfalakon keresztül visszhangzott minden egyes szava.
-Köszönöm hogy itt voltatok velem.Szeretlek titeket.
Még mindig nem hiszem el hogy én itt vagyok...haza akarok menni.-gondoltam magamban.
Anyu hirtelen kézen ragadott és húzott Pattie után.Mire észbe kaptam már egy fekete kocsi felé vettük az irányt. Ülésére szinte be lettem lökve.
És még csodálkozzak hogy feszéjezve érzem magam.Anyu huppant be mellém velem szembe pedig Patti ült be a kocsiba.
Míg Justinra vártunk jól elbeszélgettük az időt Pattie semmit nem változott.
Egyszer csak behuppant mellettem a Limo ülése.Rövid haja kuszán állt össze vissza.
Egy egy verejték csepp még gyöngyöződött  homlokán így haja egy része rátapadt a homlokára.
Akkora lendülettel szállt be a kocsiba hogy jóformán ráült a kezemre.
- Bocs -mondta kicsit flegmán majd arrébb csúszott.
- Kérem induljon - Szólt előre Pattie a sofőrnek majd ismét nyugodtam fordult vissza Anyuhoz és trécseltek tovább.
Justin az ablak felé fordult és kifelé bámult.
Ez a helyzet egyre kényelmetlenebb Miért kell engem ilyen szituációba taszítani?
Elővettem a telefonom és felcsúsztam Twitterre. Miközben Twittereztem fél szemmel láttam hogy Justin engem néz.
Nem értettem viselkedésének okát,teljesen összezavart nem rég a tudtomra adta hogy nem érdekelem most meg folyton engem néz.
Teljesen összezavart ahogy rám nézett mintha le akarna valamit olvasni az arcomról.
Mikor ránéztem visszakapta az ablakra a tekintetét.
Elég sokáig utazhatunk mikor megálltunk egy gyönyörű két emeletes háznál. Anyuék gyorsan kiszálltak így kettesbe hagyva Justinnal.
 Én is készültem kiszállni mikor Justin hirtelen elkapta a karom.
Gyomor görcs kapott el.
-Lex...- Kezdte el .
-Nagyon sajnálom azt ami régen történt köztünk.-láttam az arcán a megbánás jeleit.
-Nem történt köztünk semmi Justin.-mondtam hidegen.
Engem kifejezetten zavart ez a téma.Mély sebeket hagyott bennem.
-De igen is történt.-kezdett kicsit mérges lenni.-te a legjobb barátom voltál szinte mindenben számíthattam rád.De én ezt eldobtam egy lány miatt.-mondta szomorúan.
- Justin régen volt, fáradt vagyok és ezt nem  egy kocsiban kéne megbeszélni nem   gondolod?- mondtam kicsit mérgesebben -Mellesleg nem  vagyok a rajongód tehát vegyél vissza a hangodból.
Gondolkodott volna akkor amikor én mondta,gondoltam magamban.
 Kipattantam a kocsiból és anyuék után iramodtam .Mikor beértem a házba anyuék egyből faggatni kezdtek.
-Hol voltatok eddig?.-kérdezte Pattie.
A szám kiszáradt . Most mit mondjak? Kattogott az agyam mikor Justin belépett az ajtón .
-Bekötöttem a cipőfűzőmet -Hazudtam.
-Bár fogalmam sincs hogy minek mikor csak idáig kellett volna kibírjam.
Anyuék felnevettek.
-Kicsim beszélgettem Pattieval.-kis hatás szünetet tartott.-és megbeszéltük hogy egy hónapig velük mehetnénk Justin turnéjára.-mondta anya félve a reakciómtól.
-Mi????.-kérdeztük egyszerre Justinnal.
-És mi lesz a barátaimmal,meg a nyári programokkal???.-amellett hogy semmi kedvem nem volt eljönni  még egy hónapot vele kell hogy töltsek.....