3.fejezet

                                                                                                                                     3.fejezet


-Scoter mit szól a dologhoz ? - kérdezte Justin kicsit idegesebben a kelleténél.
-Örül neki .-válaszolta Pattie mosolyogva.-Legalább lesz társaságunk.
-Megint tök jó hogy kihagytok mindenből.-Kezdte felvinni a hangját.
Meglepődtem kicsit ... nem  nagyon érdekelt de mégis fájt hogy ennyire útál.
 Utál egyáltalán? Vagy most mi van .
- Justin Drew Bieber. Vegyél vissza a hangodból - mordult rá Pattie.
-Miért ha nem akkor mi lesz ? - mondta cinikus mosollyal az arcán.
Anya rátette Pattie vállára a kezét és nyugtató szavakkal próbálta javítani a hangulatot.
-Pattie nyugodj meg ha Justin nem akarja akkor nem megyünk végül is az ő turnéja.
 - Én viszont azt mondtam hogy igen is jöttök -Nézett mérgesen a fiára ,majd hátrafordult anyuhoz -Szeretném én a barátaimmal tölteni az időt .
-És nekem nincs beleszólásom.-kérdeztem most már egyre idegesebben.-Mi az hogy el akartok rángatni a turnéjára mikor tudjátok nagyon jól hogy nem vagyunk jóba.
-Nem kislányom -kezdte anya- mi csak azt tudjuk hogy nem  beszélgettek . Mert ugye minket  nem avattok be a kis dolgaitokba.
-Talán azért mert nem rátok tartozik.-válaszoltam gúnyosan.
-Akkor meséljetek kicsikéim- mondta Pattie kedvesen de láttam rajta hogy kicsit erőltettet a kedvesség.
-Ezen nincs mit mesélni -kezdte Justin és a lépcsőféle vette az irányt .
- Mi fáj abban ha elmondjátok? TALÁN -mondta anya - megoldanánk együtt. Nektek is jobb lenne.
Justin egy pillanatra megdermedt.
 -Ti segíteni????.-kérdezte cinikusan.-Ugyan miben??? Ez a dolog csak KETTŐNKRE tartozik.
- Nekem mindegy hogy kire tartozik .-Kezdte Pattie szomorúan - Néha hiányzik a társaság.-megfordult a pult felé.A szívem majd megszakadt szinte éreztem a fájdalmát.
-Lehet hogy jól érzed magad a környezetedbe. De valljuk be nekem Scoter és Usher nem   nagy társaság.
- Anyu- lépett közelebb Justin anyjához. Boci szemei engem is meghatottak.
- Csak szeretnék kicsit én is pihenni miközben elvégzem a dolgomat. -mondta Pattie a mosogató felé hajolva.
Anya odajött és átkarolt.
-Nem gondoltam hogy ennyire hiányzik Atlanta- mondta Justin anyja vállát átölelve.
 Tudtam hogy nincs menekvés a szívem beadta a derekát.
 Szerettem Pattiet. Mintha a keresztanyám lettvolna .
-Jó-sohajtottam fel.-veletek megyünk.-folytattam szomorúan.
Anya büszkén karolta át a vállamat .
-Justin egy "köszönöm " szerű pillantást vetett rám .
Mintha eddig ő  nem tiltakozott volna ez ellen, csak attól félt én akarom- e.
 Vajon ez így van?
 Gondolkoztam el.
Vajon mi lett volna ha végig hallgatom a kocsiba??Talán bocsánatot akart kérni?
-Most pedig meséljetek nekünk légyszives- mondta anya..
Na a  hangulatom megint átment fagyosba.
Justin lágy hangon fordult meg és anyját ölelve mondta:
-Ezen nics mit mesélni rég volt . Majd megleszünk egymás mellett.- hangjában kis reménykedés bujkált.
Láttam rajta a szomorúságot.
Tényleg sajnálja ami történt?Akkor utána mért nem kért bocsánatot????Ennyire elvakíthatta Catlinért érzett  "szerelme"???
Nem is jártak sokáig ha jól tudom Catlin két hét után elhagyta az suli egyik legmenőbb fiújáért.
Aztán csak elkerülgettük egymást. De nem szabad gyengének tűnnöm . Igenis megbántott .
 Még hogy én nem ismerem.
És sajnos igen is bebizonyosodott hogy nem  ismerem igazán
 Hisz nem  gondoltam vona hogy pont Cataline jön be neki.
De ennek az időnek vége.
 Még egyszer nem hagyom hogy így "megalázzon".
Bólintottam egy halványat és anyura mosolyogtam.
Justin látta rajtam hogy még mindig  nem vagyok feldobva az ötletért szerintem ő is nagyon jól tudta hogy csak Pattie miatt egyeztem bele.
-Lex beszélhetnénk?????-kérdezte Justin.